Archive for the ‘Nincs kategorizálva’
Vers mindegykinek – Emancipunci
Nyirkos lett a cicim a pusáp alatt,
Mer az ofiszban a mítingen nem éri a nap,
Pedig aszondják, a szilikonnak jót tesz az uvé,
Mint hó végén a számlámnak az aputól jött lóvé.
A nonfigi a derekamon marha jól mutat,
Tolatáskor jelzi, az agyamhoz az utat,
Bár szolcsiban a csajok szerint egész jó a mellem,
De nem nyerhetnék vele még a légzsákom ellen.
Kígyóbőr csizmám, kicsit több volt mint hetven,
Külsöm, mint egy statisztáé, a LeniKrevic klipben.
Mango szatyor, telcsi, szájfény felken,
Fontos az összhang, a trendem rendben.
Karrierem építése nem egyszerű feladat,
Gyakran kell térdelnem, az íróasztalok alatt.
A píáros szakma, nem könnyű kenyér,
A háton fekvő egértől, kérges lesz a tenyér.
De hagyjuk is munkát, mert sietek éppen,
Talizunk a csajokkal a Liszt Ferenc Téren.
Indul a péntek esti “Szex és Nyújork” paródia túra.
Ez a nagyvárosi, kozmo, trendi kultúra,
Egy negyvenes ügyvéd, álmaim lovagja,
Bájos az a poci, ha fakormányra rakja,
Nem minden a külső, tartja a mondás,
Dzsípiesz és klíma nélkül, hiába vagy Hondás.
Ha eltűnnek a pasik, az ágyjelenet után,
Hogy miért történik veled, te csak csodálkozol bután,
Főzni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket,
Egy liter tejért, mi meg nem tartunk tehenet,
Húspiaci értéked, ahogy konvergál a nullához,
Sorsod, mint a folyó, melyik olvadáskor hullát hoz,
Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz majd a kutyádhoz.
A vénlányok klubja, lassan téged is elátkoz.
Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad,
Kicsit sokat néztél tévét, és ez átmosta az agyad,
Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média,
Az az út, amit jársz , az nem vezet sehova.
Családod az nem lesz, igaz lóvé mint a pejva.
De a temetőben tudod, nincsen menedzser fejfa,
Az önmegvalósítás, meg a karrier a fő cél,
Te döntöttél cicám, eszed, amit főztél.
